Passzív képernyőidő és gyerekkori jóllét: mit mutatnak a legújabb adatok?
Egy friss, több mint 80 000 szülői visszajelzést elemző nemzetközi kutatás szerint a 4–6 éves gyerekeknél a passzív, nagy mennyiségű képernyőidő összefüggésbe hozható az alacsonyabb pszichoszociális jólléttel. A 2025 áprilisában publikált tanulmány megállapította, hogy a túlzott képernyőhasználat negatívan hat a szociális működésre, a szülő-gyermek kapcsolatra és a viselkedésre is. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nemcsak a képernyőidő mennyisége, hanem a digitális tartalmak típusa és kontextusa is jelentős szerepet játszik. Szerintük a szülők enyhíthetik a lehetséges negatív hatásokat, ha mértékkel engedik a képernyőhasználatot, minőségi, oktató tartalmakat választanak, és közösen tevékenykednek a gyerekekkel a digitális térben. (Medical Xpress)
Egy friss felmérés szerint a szülők 57%-a úgy érzi, nem igazán érti gyermeke modern karriervágyait – például azt, ha valaki tartalomgyártó vagy e-sportoló szeretne lenni. A megkérdezett gyerekek fele szerint a szüleik nem veszik komolyan ezeket az álmokat. Érdekesség, hogy ugyanakkor a szülők 84%-a elismeri: a technológia segített abban, hogy a gyerekük kreatívabb, empatikusabb és jobb szociális készségekkel rendelkezzen. A 11–17 évesek körében a legnépszerűbb álomszakmák: videojáték-fejlesztő vagy -tesztelő, szoftverfejlesztő, tanár vagy oktató, tartalomgyártó/streamer és grafikus – vagyis a fiatalokat leginkább a digitális kreativitás és a gyakorlati tudás vonzza. (The Sun)
Idén ősztől minden pekingi iskolában kötelező lesz az AI-oktatás, évente legalább nyolc tanórán keresztül. Az általános iskolások alapvető AI-fogalmakat sajátíthatnak el játékos, gyakorlati feladatokon keresztül, míg a nagyobb diákok az AI gyakorlati alkalmazásával és etikai kérdéseivel foglalkoznak. A cél egy tanár-diák-gép tanulási modell kialakítása, amely felkészíti a gyerekeket egy AI-alapú jövőre (Business Insider). Az intézkedés jól illeszkedik Kína hosszú távú stratégiájába, amely az AI-fejlesztés és innováció globális vezető szerepére törekszik, miközben az ország már eddig is komoly forrásokat fordított az AI-kutatásra és oktatásra. Ahogy a mesterséges intelligencia egyre nagyobb hatással van a gazdaságra és az iparra világszerte, Peking lépése rávilágít arra, mennyire fontos az AI-műveltség a modern oktatásban.