Az online biztonság közös prioritás – de a tettek gyakran elmaradnak

Az internet ma már elválaszthatatlan része a gyerekkornak: alakítja, hogyan tanulnak, játszanak és kapcsolódnak egymáshoz a gyerekek. A szülők számára ez egyszerre jelent lehetőséget és kihívást: miközben a digitális eszközök segíthetik a fiatalokat, olyan kockázatoknak is kiteszik őket, amikkel a korábbi generációknak sosem kellett szembenézniük. Az online biztonság kérdései – hogyan védjük meg a gyerekeket a káros tartalmaktól, csalásoktól vagy a zaklatástól – sok család gondolkodásának középpontjában állnak.

Hogy jobban megértsük, a szülők hogyan közelítik meg ezeket a kihívásokat, határon átnyúló felmérést készítettünk Közép- és Kelet-Európában (Romániában és Magyarországon). Célunk az volt, hogy feltérképezzük, mik a szülők prioritásai, aggodalmai és milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy felkészítsék gyermekeiket az online életre. Az eredmények nemcsak a két ország közötti hasonlóságokat mutatják meg, hanem a különbségeket is abban, hogyan reagálnak a szülők a digitális kockázatokra. A legfontosabb azonban, hogy rávilágítanak az egyre növekvő szakadékra a tudatosság és a tényleges cselekvés között – amely egyértelműen jelzi, miért olyan fontos a strukturált, online biztonságra irányuló oktatás.

Amikor megkérdeztük, a digitális írástudás mely területeit tartják a legfontosabbnak, mind Romániában, mind Magyarországon a szülők az internetbiztonságot helyezték az első helyre. A magyar szülők átlagosan 3,5-re értékelték a fontosságát a 4 fokú skálán, a román szülők pedig még magasabbra, 3,7-re. Közvetlenül utána olyan készségek következtek, mint az álhírek felismerése, az adatvédelem beállításainak ismerete és az online etikett gyakorlása.

Érdekes módon a technikai jellegű készségek – például a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, a programozás vagy akár a mesterséges intelligencia ismerete – szintén fontosnak számítottak, de alacsonyabb helyen végeztek. Ez azt mutatja, hogy a családok számára a prioritás nem csupán a digitális jártasság, hanem elsősorban a gyerekek védelme egy kiszámíthatatlan online világban.

A szülők arról is beszámoltak, hogyan látják gyermekük internethasználatát. Mindkét országban a legpozitívabban a tanulás online platformokon keresztül és a barátokkal, családdal való kapcsolattartás szerepelt. Ezzel szemben a videojátékok, az online vásárlás és különösen a közösségi média sokkal több fenntartással járt.

Ez az óvatosság a kockázatérzékelésből fakad. Mind a román, mind a magyar szülők a közösségi médiát sorolták az egyértelműen legkockázatosabb tevékenységnek, amelyet szorosan követett a játék, a videós platformok és a fájlletöltések. Az online tanulást ezzel szemben mindkét országban a legbiztonságosabb internetes tevékenységként látták. A román szülők különösen részletesen azonosítottak további veszélyeket is, a megbízhatatlan weboldalaktól és szerencsejátéktól kezdve a zaklatáson át egészen a felnőtt tartalmak könnyű elérhetőségéig.

Biztató, hogy a legtöbb szülő nem hagyja figyelmen kívül ezeket a kockázatokat. Romániában a szülők 71,6%-a, Magyarországon pedig 82,4%-a számolt be arról, hogy otthon beszélgetnek a gyerekekkel az internetbiztonságról. Sokan egy lépéssel tovább is mennek: Romániában közel 60%, Magyarországon pedig 42,9% mondta, hogy együtt tanulnak erről a témáról.

Ugyanakkor a beszélgetések erős kezdetet jelentenek, de nagyon kevés család tesz további lépéseket. Romániában a szülők mindössze 18%-a, Magyarországon pedig csupán 4,9%-a íratja be gyermekét különórára vagy szakkörre, amely az online biztonsághoz kapcsolódik. A felügyelet gyakoribb – mindkét országban átlagosan 3,2 pontot ért el a 4 fokú skálán –, de a stratégiák eltérnek. A román szülők inkább a képernyőidő-korlátozást, a felügyeletet és az oktatást helyezik előtérbe, míg a magyar szülők inkább a hozzáférési korlátozásokra és az eszközök védelmére támaszkodnak.

Itt válik igazán nyilvánvalóvá a szakadék. A szülők egyértelműen a legfontosabbnak tartják az online biztonságot, mégis csak kevesen fektetnek be olyan strukturált, jövőálló oktatásba, amely valóban felkészíthetné a gyerekeket. A valóságban az online kockázatok folyamatosan változnak: minden évben új csalások, platformok és fenyegetések jelennek meg. A jó szándék és a nyílt beszélgetés fontos, de önmagában nem mindig elegendő a gyorsan változó digitális környezetben.

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a szülők mélyen törődnek az online biztonsággal, de gyakran hiányoznak az eszközeik a valódi cselekvéshez. Itt jönnek képbe a magánintézmények és cégek, mint például a Logiscool. Ezek vonzó, szakértők által vezetett programokat kínálnak az internetbiztonságról és a digitális etikett témájáról, amelyek gyakorlati tudással és valós életből vett stratégiákkal vértezik fel a gyerekeket – miközben a szülők is megnyugvást kapnak. Az állami, ingyenes programok szintén értékes kiindulópontot jelentenek, elérhető módot kínálva a tudatosság és a készségek korai fejlesztésére. Ha a szülők az aggodalmat cselekvéssé alakítják, a családok a reakciókból proaktív, magabiztosságot építő oktatás felé mozdulhatnak el. Így a gyerekek megtanulják, hogyan maradjanak biztonságban, hogyan gondolkodjanak kritikusan online – és a szülőknek sem kell többé egyedül cipelniük a terhet.

https://saferinternet.hu/

https://gyerekaneten.hu/